ÿþ<html lang="hu"> <head> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="autor.css" /> </head> <body> <h1>ErdQs Imre Pál</h1> <h3> ( Nántq, 1916  Szatmár, 1987 ) </h3> <P> Romániai magyar festQ, grafikus. Édesanyja, ErdQsné Reismann Irma, neves riporter volt. Pályája kedvezQen és korán indult. A Nagybányai Iskola mestereitQl, Krizsán Jánostól, Mikola Andrástól és Thorma Jánostól tanult. Stílusára erQsen hatott Molnár C. Pál, akinek magánnövendéke volt Bp.-en. Tanulmányai elvégzése után Párizsba ment, élményeit hazatérte után Párizsi képek c. fametszetes albumában jelentette meg, Molnár C. Pál ajánló soraival. Az 1940-es évek elején számos portrét készített mqvészekrQl, ezekkel népszerqséget és sikereket ért el. Pályája hirtelen megtört, 1944-ben Auschwitzba deportálták. Bár megmenekült, de egy életre kiható sérülést szenvedett. Mqvészi pályafutását a romániai Szatmáron kezdte újra; már 1946-ban megjelent önarcképsorozata. Korábbi stílusával  amely egyaránt tükrözte a nagybányaiak posztimpresszionista felfogását és Molnár C. Pál szürrealisztikus látásmódját  szakított. ÉrdeklQdése a román népmqvészet formakincse felé fordult. Mqvei s közéleti tevékenysége alapján a romániai m. képzQmqvészet jelentQs egyénisége lett. A KépzQmqvészek Szövetségének alelnöke volt, állami díjat és érdemes mqvész címet kapott. Festményei és metszetsorozatai mellett jelentQsek könyvborítói, könyvillusztrációi, s gyakran jelentek meg újságrajzai is.  F. m. Ceruzával a toll mestereinél (írók arcképgyqjteménye, Bp., 1942); ErdQs I. Pál rajzai (Mqvészek álarc nélkül, bev.: Molnár C. Pál, Szatmárnémeti, 1944); Fény és árnyék (önarcképek, Kolozsvár, 1946).  Irod. Murádin JenQ: E. I. P.-ról (Utunk, 1987. 49. sz.).1963-ban Román Állami Dijat kapott, 1964-ben a Mqvászeti Érdemes Mestere lett. 1930-as években grafikai albumokat jelentetett meg . 1946-ban auschwitzi szenvedéseit ürükitette meg. 1931-tQl kiállitó mqvész. Rendszeresen bemutatkozott több erdélyi városban és Bukarestben , de Párizsban és Budapesten is bemutatta alkotásait. 1976-ban Nagybányán rendezett kiállitást. 1960-ban szerepelt a luganói nemzetközi grafikai tárlaton, 1962-ben részt vett a Velencei Biennálén. Mqvei több erdélyi múzeum gyqjteményében megtalálhatók </P> <div class=surs> Forrás: Új Magyar Mqvész Névtár, Don - Lovas - Pogány, 2006 Kiadja: DecoArt </div> </body> </html>