ÿþ<html lang="hu"> <head> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="autor.css" /> </head> <body> <h1>INCZE JÁNOS DÉS</h1> <h3>( Szinérváralja, 1912 - Dés, 1999 )</h3> <P> FestQ. Szatmárnémetiben végezte a gimnáziumot és ugyanitt Sarkadi Sándor rajztanár és festQmüvész irányitásával kezdett foglalkozni a festészettel. Kolozsvárra kerülve, 1924-27 között kertészként, boltosinasként és a hirneves "iris" porcelángyárban mintafestQként dolgozott. 1928-29-ben a helybeli Szépmüvészeti Iskolában fejlesztette müvészi képzetségét. Ösztöndijasként 1929-1934 között a nagyenyedi tanitóképzQben tanult, majd a tanitói oklevél elnyerését követQen a Szilágyságban, 1935-tQl pedig Désen tevékenykedett tanárként. 1935-tQl nyaranta rendszeresen eljárt Nagybányára, 1938-ban és 1939-ben a Szépmüvészeti Szabadiskolában képezte magát Ziffer Sándor útmutatásai mellett. Megismerkedett a nagybányai festészettel s halhatatlan mestereivel. Az '50-es években politikai okok miatt eltávolitották a tanügybQl.1936-tQl Svájcban, Ausztriában, Franciaországban és több alkalomal Olaszországban járt tanulmányúton. 1941-ben tünt fel sodró erejü táblaképeivel a nevezetes Barabás Miklós Céh fiatal képzQmüvészeinek kolozsvári bemutatóján. Eszt számos megyei, országos és külhoni kiállitás követte. Munkái az alkony szineibe ágyazódnak. <P>Groteszk, érdekes sokszor esetlen mégis kifejezQ figurákat, kisvárosi utcarészleteket ábrázolnak. Egy önértéket nem ismerQ, testileg és lelkileg bicegQ világ panoptikumába avat. Inczét eredetisége, mellyel a kisvárosi ember, az erdélyi életforma tragikomikus, költQien emelkedett, kiszámitotta groteszk vizuális természetrajzát leirja, a II.Világháború utáni törzsgárda egyik legjellegzetesebb képviselQjévé avatja. 1989-ben elnyerte az Erdélyi Müvészetéért Alapitvány diját. Müvei helyet kaptak több erdélyi múzeumban, köz-és magángyüjteményben, valamint külföldi magángyüjteményekben. </P> <div class=surs> Fórás: Magyar festok és grafikusok életrajzi lexikona -dr. Szabó Ákos András NBA kiadó 2002 </div> </body> </html>