ÿþ<html lang="hu"> <head> <link rel="stylesheet" type="text/css" href="autor.css" /> </head> <body><h1> MÁNDY Laura </h1> <h3> ( Öthalom/Glogovác, 1904 - Szatmátnémeti, 1993 ) </h3> <P> FestQ. Szatmárnémeti Pilhoffer Ida zenetanárnQ látva a leány-gyermek rajzkészségét bemutatta Qt Aczél Ilona matamatika szakos tanárnQnek, aki mint tahatséges festQ a nyári vakációkban a nagybányai müvésztelepen dolgozott. P biztatta Mándy Laurát arra, hogy próbálkozzon meg tájképrajzolással. Az elsQ kisérletek kudarcba fulladtak, azonban egy nyarat nagybányánál, Polyánszky József Mátyás festQnél töltött Nagykárolyban, s itt tökéletesitette tovább rajzkészségét. A tanitóképzQ elvégzése után 1925-ben Nagybányára utazott, és itt Thorma János tanitványaként képezte magát, de Krizsán Jánost is mesterei közé sorolja. Képességei, amelyek aszivós munka eredményeképpen lépésrQl-lépésre haladva teljesedtek ki, a lirai szépségü természet-részletek, intim emberi hangulatok, érzések stugesztiverejü ábrázolásában jutottak leginkább érvényre. <P>Életében, müvéstetében rövid, de gyökeres változást hozó esemény volt megismerkedése, majd 1929-ben kötött házassága Nagy Oszkár festQmüvészel, akinek festészete elemi erQvel hatott rá. Mint házastársak együtt dolgoztak Nagybányán és FelsQbányán. Nagy Oszkár nagy, szines foltokban megfestett tájképeinek technikája és szinvilága visszatükrQzödik Mándy Laura 1931-es nagybányai elsQ egyéni tárlatának egész anyagán. 1932-ben szétvált útjuk. Krizsán János, Csikos Antónia éa Pirk János tanácsai visszavezeték eredeti müvlszi útjára. Második szenzációszámba menQ nagybányai tárlata e megtérés szellemében nyilott meg 1932 agusztusában. A kritikusokat különös figurális kompoziciói ragadták meg. Két legjelentQsebb festménye e korszakból a "Falusi kislány" és "Paraszt csendélet". 1935-ben, szülei halála után elhagyta Nagybányát és tanitói állást vállalat. ElQbb Kapnikbányán, majd véglegesen Szatmárnémetiben telepedett le. Tizenöt év szönet után nyúlt ismét az ecsethez, de kései alkotói periódusa már csak vékony szállal kötQdött a nagybányai müvésztelep szellemiségéhez. Egy müve a Magyar Nemzeti Galériában, több képe a soproni múzeumban, valamint erdélyi és külföldi magángyüjteményekben találtak otthonra. </P> <div class=surs> Fórás: Magyar festok és grafikusok életrajzi lexikona -dr. Szabó Ákos András NBA kiadó 2002" </div> </body> </html>