MOLNÁR József

(1821, Zsámbék - 1899, Budapest)

Festo. Velencében, Rómában, Münchenben végzett tanulmányok után Stuttgartban telepedett le, ahol foképp arcképfestészetbol élt. 1853-ban hazatért s a fovárosban történeti és tájképfestészettel foglalkozott. Dezso vitéz önfeláldozása c. festménye romantikus lendületével jelentos állomása a kialakuló magyar történeti festészetnek. Egyik legjobb muve a Géricault francia festo hatására készült Hajótöröttek c. képe. A Budavár visszavétele c. kompozíció után foleg táj- és életképeket festett, mely utóbbiak közül kiemelkedik Várakozás c. muve. Számos tájképet festett a Magas-Tátráról, melyeknek finom koloritja és hangulatos részletei a Mészöly Géza elotti tájfestészet érdemes képviselojévé avatták. Nemzeti Album címmel táj- és életképeket jelentetett meg. Stílusában a biedermeier keveredett romantikus elemekkel.

Forrás: Internet