<html lang="hu">
<head>
<link rel="stylesheet" type="text/css" href="autor.css" />
</head>

<body>
<h1>SZTELEK NORBERT </h1>

<h3>( Pusztaszentjakab, 1884 - Nagybánya, 1956 )</h3>
<P>Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd a
gödöllői és a nagybányai müvésztelepeken képezte magát. Nagybányán
telepedett le (nehéz kideríteni, mikor érkezett a bánya városba), és a
müvészkolónia hagyományait újraélve, annak manirjában festett
természeti és urbánus tájképeket. Hónapszobákban lakott, főképpen a
Veresvizen, a Ligeti környékén. 1932-ben Szatmárnémetiben önálló
tárlaton mutatta be nagybányai műveit (ekkor költözhetett
Nagybányára). 1934-ben a Nagybányai Festők Társaságának
szatmári, 1937-1939 között több ízben Nagybányán és Bukarestben
rendezett bemutatóin szerepelt. 1941 nyarán gróf Teleki Ralph
nagybányai műtermében mutatkozott be félszáz alkotásával, egyéni
kiállításon. Tagja volt az 1937-ben alakult Nagybányai Művészek
Egyesületének. Leginkább a pasztell-technikában volt otthonos, de
fenmaradtak olajfestményei is. A legjelentősebb pasztellisták
egyike. Franciás elmésségű szellem volt. Budapesten is bemutatta
munkáit. Élete köd, homály, titokzatosság.Gorkij és Tersánszky tollára
méltó alkat. Drámai és groteszk egyszerre. Mintha az Éjjeli menedékhely
gőgös koldusai közül lépett volna elő. A müvésztelep élő legendája volt
Sztelek Norbert. Származásáról is titkokat rebesgettek, miszerint grófi
sarjadék lenne (szerelemgyerek?). A kolónia városában emléke úgy
él, mintha ma is találkozhatnánk vele valamelyik utcasarkon. Színesen
mesélik el, hogyan ment kopott ruhájában, festékes ládával, mappájával
hajnalonként Felsőbánya, Fernezely felé. Este pasztellekkel tért
haza. Egy kép-egy üveg pálinka. Ládába gyűjtötte az értékesebbeket, nem
adta el őket, hogy majd egyszer... .Bár ő adta el a legtöbb képet a
nagybányai művészek közül (!), életmódján ez mit sem
változtatott. Bútorozatlanul bérelte a szobát, s ő maga rendezte be. Az
ágy:két cukros láda, melyekre három szál deszkát fektetett, s néhány
pokróccal, vánkossal hevenyészett rá vackot magának. Az asztal egy
nagyobbacska láda, rajta elképzelhetetlen zűrzavarban millió festő
szerszám, ecsetek, tégelyek, üvegecskék, ceruzák, színes kréták. A
nagybányai római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Olaj-és
pasztellképei féltve őrzött kincsei erdélyi, magyarországi és külhoni
magángyűjteményekben.

</P>


<div class=surs>
Forrás: Magyar festok és grafikusok életrajzi lexikona -dr. Szabó Ákos András NBA kiadó 2002
</div>

</body>
</html>�